Baleset részletek

Ostffyasz-szonyfa és Sárvár állomások között a 849/850 számú szelvényben lévõ térközjelzõnél a 7520/II vonatszámban közlekedõ, KOKÖV tulajdonú A21 037 számú iparvasúti mozdony szembeütközött a 424,234 pályaszámú gép által vontatott 3883 számú MÁV tehervonattal. Az ipari gép egyik vezetõje életveszélyes sérüléseket szenvedett és a szombathelyi kórházban július 29-én meghalt. Más személyi sérülés nem történt.
A MÁV gép nem sérült, az iparvasúti gép mellgerendája megrepedt, ütközõi kissé benyomódtak. A sérült mozdonyt a segélyként érkezõ M63 004 húzta vissza Ostffyasszonyfára. A roncs elvontatása után a 3883 számú fektetõszerelvény is behúzott az állomásra, így a pálya felszabadult és a vonatközlekedés megindulhatott.
A Kohászati Alapanyagelõkészítõ Közös Vállalat (KOKÖV) a budapesti, Keresztúri úti telepén dolgozó A21 037 pályaszámú mozdonyát saját kerekén továbbított áruként a Szombathelyi Jármûjavítóba küldte javításra. A gép Rákos állomáson lépett a MÁV hálózatára. A vállat korábban kérte futási bizonylat kiállítását, valamint vonalismerettel rendelkezõ MÁV dolgozó, ún. pilóta kirendelését a Szombathelyig tartó útra. A vállalat iparvágányán várakozó gépnél július 22-én, többszöri telefonálás után, jelentõs késéssel 10 óra 20-kor jelentkezett egy, a vizsgálat során beazonosíthatatlan személy pilótának, aki bekísérte a gépet Rákos állomásig. A forgalmi szolgálattevõ, miután meggyõzõdött róla, hogy a gépen van pilóta, azt – mivel nem volt leirányítva és vonatszámot sem kapott – 2593-as szükségleti vonatszámban elmenesztette Budapest-Ferencvárosba. Bár – és ezt a KOKÖV szállítási vezetõje sem tudta –, a mozdony kíséretét ellátó két iparvágányos mozdonyvezetõ a MÁV hálózatán nem volt jogosult vezetésre, a balesetig a késõbb elhunyt mozdonyvezetõ és társa vezetett felváltva. Ferencvárosban elõfogatot és 2810/II. vonatszámot kaptak. A két gép együtt 16.35-kor indult el az állomásról. Kelenföldön az elõfogat leakadt, gépünk pedig 2246/II. vonatszámban folytatta útját Székesfehérvár felé, ahova 19 óra 40 perckor érkezett meg.
Itt a pilóta eltávozott, a két gépkísérõ pedig elfogyasztott 1-1 üveg sört. A mozdonyfelvigyázó a további útra nem tudott pilótát biztosítani, így az igazgatóság fõmozdonyirányítójától kért segítséget. Azt a tájékoztatást kapta, hogy egy M44-es sorozatú ipari gép, amelyen pilóta is van, Ferencvárosból ugyancsak Szombathelyre tart. Ez vegye fel az A21-t és együtt folytassák az utat a jármûjavítóba. Mire azonban ez tisztázódott, az M44-es már áthaladt a székesfehérvári állomáson. Ekkor az A21-es személyzetének javasolták, hogy töltsék az éjszakát a laktanyában, de erre azt válaszolták, az itteni laktanya poloskás, nem akarnak ott pihenni. A felvigyázó felajánlotta, hogy Veszprémig intéz nekik pilótát, ott alhatnak az új laktanyában. Ebbe beleegyeztek. Ez alapján a helyi fûtõházból kapott pilóta kíséretében 1872b/II vonatszámban 23.50-kor tovább indultak Veszprémbe érkezve pilótájuk a felvigyázótól kapott utasításnak megfelelõen leszállt a géprõl és a fûtõházból kijáró M62-es géppel az 1863 számú vonattal visszatért Székesfehérvárra.
A mozdonyvonat megállás és a pilóta leszállása (1.08) után 1.09-kor folytatta útját Szombathely felé. Személyzete senkit sem értesített laktanyázási szándékukról. (A laktanyázás lehetõségét a baleset iratai szerint nem vizsgálták. Ezért nem tudható, nem MÁV dolgozó szükség esetén egyáltalán igénybe vehette-e a vasúti laktanyát?)
Szentgálig a mozdony pilóta nélkül közlekedett. Az átmenõ fõvágányra érkezõ gép személyzete itt közölte a forgalmi szolgálattevõvel, hogy félre állnának, mert fáradtak és pihenni szeretnének. Ebbõl kisebb szóváltás kerekedett, mert a szolgálattevõ nehezményezte, miért nem jelezték korábban ebbéli szándékukat? Akkor egy mellékvágányra járatja be õket és nem kellett volna a már útban levõ 1872/II sz. vonat esetleges megkésleltetésével átállni. A gép gyorsan átállt az I. vágányra, majd egyik vezetõje a forgalmi irodába ment a kéréssel, hogy a szolgálattevõ kérjen nekik pilótát Celldömölkrõl, aki reggel elkíséri õket Szentgáltól Szombathelyig.
A szolgálattevõ felhívta Celldömölköt, de azt a választ kapta, hogy nem tudnak adni senkit. Végül abban egyeztek meg, hogy reggel, végzés után hazafelé tartva elkíséri Tüskevárig a menetet, Celldömölkrõl pedig megpróbálnak addigra oda küldeni valakit.
A mozdony fedélzetén a hazafelé tartó szolgálattevõvel 7.40-kor indult Szombathely felé. Városlõd-Kislõd állomáson felszállt hozzájuk az ottani éjszakás szolgálattevõ, aki Bobáig utazott. Közben a Szentgálról hazatérõ éjszakás dolgozó Somlóvásárhelyen elhagyta a gépet. Bobán a gép átállt a VI. vágányra, mert a vonatforgalom miatt csak közel egy óra tartózkodás után folytathatták útjukat. 10.07-kor azután kíséret nélkül elindultak Celldömölkre, ahova 10.14-kor rendben megérkeztek.
Vonatszám váltás – ez itt sem került bejegyzésre a menetlevélbe, mert olyat a gép személyzete nem vezetett, nem is tudta, mi az – és némi forgalmi okból történõ tartózkodás után a mozdony 10 óra 44 perckor tovább indult a Jármûjavító felé.
Ostffyasszonyfa állomásra egyszerre volt útban a 7520/II számban közlekedõ ipari gép és a 3883 számú tehervonat. Forgalmi szolgálattevõje a korábban érkezõ kismozdony számára a II. számú vágányra készítette el a bejáratot, mert a 291 méter hosszú fektetõszerelvényt akarta egyenesben, az átmenõ fõvágányon áthaladtatni. A bejárat elõkészítése után a téren várta az érkezõ mozdonyvonatot. Miután a gép lassítás nélkül elhaladt elõtte, beszaladt az irodába és a hangoson keresztül szólította fel a mozdonyon látott egyetlen személyt –a másik vezetõ a padlón fekve aludt – a megállásra. Ez sem vezetett eredményre, ezért a kijárati váltókat felvágásuk megelõzése érdekében átállította, majd a térköz megállj gomb megnyomásával a térközjelzõket is „Megállj!” állásba állította.
A gõzmozdony vezetõje észlelve, hogy a 849. számú térközjelzõ ismétlõjelzõje viszszaesett, fékezni kezdett és a továbbhaladást tiltó jelzõ elõtt mintegy 2 méterrel megállt. Pár másodperc múlva kibukkant az ívbõl az A21-es. Ennek láttán a gõzös vezetõje vészsípjelzést adott, de ezt még be sem fejezte, mikor az ütközés bekövetkezett. Visszatolásra nem volt ideje.
A Vas megyei Fõügyészség az iparvasúti gép két vezetõje ellen ittas jármûvezetés miatt indított eljárást, amelyet 1982. december 12-én hozott határozatában megszüntetett. Az indoklás szerint erre egyiküknél annak halála, másikuknál bizonyítottság hiánya miatt került sor. A vérvétel ugyanis mindkettõjüknél súlyos alkoholos befolyásoltságot állapított meg, ám utóbbi csak néhány állomásközt vezetett elõzõ este, míg társa vacsorázott. Akkori ittasságát pedig nem tudták bizonyítani. Határozatában a Fõügyészség egyben vasúti közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt vádat emelt a MÁV Budapesti Igazgatóság fõmozdonyirányítója és Rákos állomás rendelkezõ forgalmi szolgálattevõje ellen. Elõbbi helytelenül járt el, amikor illetékesség hiányában a KOKÖV szállításvezetõjétõl a pilóta és a vonatszám biztosítása iránti igénylést átvette. Mivel ebben a vállalat csak pilótát igényelt, annak kirendelésérõl intézkedett, de a kérelmet nem juttatta el a személyszállítási csoporthoz, így a vonatszámról és az irányításról – az érdekelt állomások értesítése a vonat közlekedésérõl és az arra vonatkozó 30 km/h sebességkorlátozásról – nem történt meg. Utóbbi akkor hibázott, amikor a mozdony irányításáról nem gyõzõdött meg. Mulasztásukkal kismértékben mindketten a baleset elõidézõivé váltak, ezt elsõ fokon megrovással büntették. Az ítéletet a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és a vádlottakat 1 év próbára bocsátotta.

Forrás: MÁV Központ Irattár, AE.13818 sz. doboz, 10778/1982 és 7050/1982 sz. ügyiratai