Baleset részletek


1985.01.07.   07:25
Almásfüzitõ  -  Almásfüzitõ-felsõ
M47 2073



Almásfüzitõ – Almásfüzitõ-felsõ között a 953+09 szelvényben az M47 2073 pályaszámú mozdonyon hajtómûrobbanás történt, majd ennek következtében tûz keletkezett. A gépen tartózkodó 4 vasutas dolgozó különbözõ fokú égési sérüléseket szenvedett.
Az M47 2073 balesetet szenvedett eredeti – mozdonyvezetõbõl és vontatási vonatkísérõbõl álló – személyzete az elõzõ napon 16.40-kor kezdte szolgálatát a géppel, Komárom állomáson. Az éjszaka folyamán különbözõ feladatokat láttak el, ennek során a III. számú hengerfejnél tapasztalható szivárgás miatt a hûtõvizet többször pótolni kellett. A robbanás a 32920 számú személyvonat vonóerõ kifejtésre képtelen, vontatott gépeként érte. A vonatot Piliscsaba állomásról továbbították Esztergomba, ahol körüljártak. Körüljárás közben tapasztalták, hogy a mozdony nem gyorsul megfelelõen. A hiba ellenére menetrend szerint 5.27-kor elindultak Komárom felé, de a gép továbbra sem volt képes 24-25 km/h-nál nagyobb sebességre gyorsulni. Nagy nehezen elvergõdtek Tokod állomásig. Útközben a mozdonyvezetõ megpróbálta a hibát elhárítani, de nem járt sikerrel, így segélygépet kért. Ez az M62 230-as „személyében” hamarosan meg is érkezett. Még a segélygép érkezése elõtt a mozdonyvezetõ az irányváltó és menetmódosító berendezést „kiközepelte”, és a tolatóvonali átkapcsoló mûködtetésével reteszelte azt, hogy a hidraulikus hajtómû és a nyomatékmódosító bekapcsolódását, a visszahajtást megakadályozza. A dízelmotort a vonat fûtése érdekében üzemben hagyták, de késõbb a motor terhelésének csökkentése érdekében a vonatfûtést kikapcsolták.
Összezárás és fékpróba után a személyvonat tovább indult. Lábatlan állomáson felszállt az M47-re a leváltó mozdonyvezetõ és vvk, így innentõl már négyen tartózkodtak a mozdonyon. Almásfüzitõ állomáshoz közeledve a hajtómûbõl füst árasztotta el a vezetõállást. Ekkor az egyik mozdonyvezetõ kinyitotta az ablakot, majd némi szellõztetés után ismét bezárta azt. A gép megvizsgálásáról és esetleges kisorozásáról azonban senki sem intézkedett.
Indulás után a hajtómûbõl rendellenes zajokat hallottak. A vonat 70 km/h sebességgel haladt, mikor a hajtómû felrobbant. Ennek ereje a hajtómû burkolatát a tetõig felvágta, az ablakokat kitörte, a kicsapó szúróláng pedig a kispriccelõ hajtómûolajtól szennyezett vezetõállást felgyújtotta.
A vonatot továbbító M62-es vezetõje a visszapillantó tükörben észlelte, hogy a vontatott mozdony kigyulladt és azt is látta, hogy az azon tartózkodók menet közben ugrálnak ki belõle. Azonnal gyorsfékezett. Megállás után a vvk. segítségével az M62-en és a vonaton lévõ poroltókkal megkísérelték a tûz eloltását, de az nem sikerült. Az égõ mozdonyt a vonatról leakasztva a közeli útátjáróba vontatták, ahol a kiérkezõ állami tûzoltóság azt eloltotta.
A tûzeset vizsgálati anyagához csatolt mûszaki vélemény a tûz keletkezésének okát nem tudta egyértelmûen megállapítani. Elképzelhetõnek tartotta, hogy a mozdonyvezetõ vallomásával ellentétben nem közepelte ki az irányváltót, de a rögzítõ szerkezeten talált friss sérülések és a hazai pályaállapotok alapján azt sem zárta ki, hogy a kiközepelés megtörtént, de a reteszelõ szerkezet hibája és a kezelési utasításban elõírt rögzítés elmulasztása miatt a berendezés tolató fokozatba kapcsolódott. Az érintetteket a MÁV fegyelmi úton vonta felelõsségre.