SEBESSÉGMÉRŐK ÉS MŰKÖDÉSÜK

1. Sebességmérők
A sebességmérők célja, feladata, hogy:
- a vontatójármű vezetőjét menet közben a vonat /jármű/ sebességéről tájékoztassa, intézkedéseit ennek megfelelően végezze,
- a menet befejezése után, arról megfelelő adatok álljanak rendelkezésre /az alkalmazott sebesség, menetidők, tartózkodások, lassújelek betartása, fékezés megkezdése, stb./.

A sebességmérok két fő csoportra oszthatók:
- sebességmutató /nem regisztráló/,
- sebességmutató és regisztráló szerkezetek.

A nem regisztráló sebességmérők a sebességet csak mutatják. Ezek lehetnek kényszermozgásuak, elektromos, vagy egyéb muködtetésű nem kényszermozgásuak. A régebbi típusú regisztráló sebességmérők szerkezete kényszermozgásúak. Ezeknél óramű segítségével meghatározott mérőidő alatt a mindenkori sebességgel arányosan emelkedő esősulyból, illetve elforduló mérőkerékből álló mérőszerkezet és a mozdony tengelye között merev kapcsolat van.
A kényszerkapcsolatú régebbi típúsú sebességmérőknél a sebességmérés szabályos ídoközökben történő fordulatszámláláson alapszik. A sebességmérő hajtótengelye a jármű tengelyével arányosan forog. Vele kapcsolódik a mérődarab, azonban a kettő kapcsolatát a sebességmérő óra szerkezete szabályos idoközökben megszakítja és a mérődarab a kiindulási helyzetébe kerül vissza. Így a mérődarab kitérése nem a megtett úttal, hanem az eső úttal a sebességgel lesz arányos. A mérődarab két kikapcsolása között eltelt ídő egy teljes mérési periódus. Minden mérési periódusban a mérődarab bekapcsolt állapotban kítér, kikapcsolódik, vísszajut kiindulási helyére, ott egy ideig nyugalomban marad, majd újból kapcsolódik.
A mutató és regisztráló rész a mérődarabbal együtt kitér és kitéritett helyzetében marad a következő mérésí idő végéig.
A mérődarab a mérendő tengellyel meghatározott ideig van kapcsolatban, ezért változó sebességnél kitérése nem lesz teljesen arányos a mérési idő alatt elért ténylegesen mért sebességgel. Minél rövidebb a mérési idő, azaz a mérési periódus, annál jobban megközelíti a kitérés a mérés végén elért sebességgel arányos kitérést, amely a sebességmérő pontosságát és érzékenységét is meghatározza.
A mérődarab kitérésének módja szerint két fő csoport különböztethető meg. Az egyiknél a mérődarab forgómozgást, a másiknál egyenes vonalú mozgást végez. A mérődarab alaphelyzetbe történő visszaállítását rúgó, vagy a nehézségi erő végezheti. A mutató kitérített helyzetben való rögzítése súrlódással, vagy kilincsművel történhet. A mutató visszaállítása sebességcsökkenéskor rugóerő, vagy a nehézségi erő hatására jöhet létre.
A legjobban elterjedt leírt olyan muködő sebességmérők a Haushälter, Rezsny és az MFU 48 típusok voltak. Ezek közül jelenleg még régebbi típusú diesel-vontatójármuveken a Rezsny és az MFU-48 típusok találhatók. A 10. ábra a Rezsny-féle sebességmérot mutatja.

1.1. Teloc sebességmérok
A Teloc sebességmérők először az A23 és A25 sorozatú dieselmozdonyokon jelentek meg. Típusjelzésük a következő volt:

Teloc	RT 835	Nem registztráló
Teloc	RT 935	Regisztráló
Teloc	1637	Nem regisztáló
Teloc	1537	regisztráló

A Teloc RT 835 és a Teloc RT 935 típusú regisztráló sebességmérők tulajdonképpen a mérőkerekes sebességmérő típusokhoz tartoznak, szerkezetük azonban lényegesen eltér azokétól. Működésuk lényege, hogy egy meghatározott idő alatt bizonyos értékkel elmozdított mérődarab elmozdulását mutató mutatja, vagy regisztráló szerkezet szalagra rajzolja. A mérődarab a sebességgel arányos mértékben mozdul el. A mutató kitérése egy idő és egy mozgás összetevő kombinációja alapján jön létre.
Az ido összetevőt egy óraszerkezet, az elmozdulás összetevőt pedig a jármű mozgása /megfelelő áttétel segítségével/ szolgáltatja. Két összetevő kombinációját egy u.n. mérőszerkezet valósítja meg és viszi át kombináció utján a meghatározott sebességet a mutatóra és a regisztráló szerkezetre.

1.1.1 Villamos meghajtású új típúsú Teloc sebességmérok
Használatos típusok: RT9, RT12 regisztráló /11. ábra/. A16, A28 nem regisztráló sebességmérők /12. ábra/.
Az elektromos hajtás három fő részből áll:
1. Vevőmotor /a sebességmérő meghajtó csonkjára csavarozva/.
2. Adókészülék /a kerékpártengelyvégre szerelve/.
3. Összekötő kábel.


Működési elve a 13. ábrán követhető végig. A jármű tengelyére szerelt adóberendezés kommutátora a hozzávezetett egyenfeszültséget /24, 48, 60 V/ háromfázisú váltakozófeszültséggé alakítja, melynek periódusszáma arányos az adó forgórészének fordulatszámával, azaz a jármű sebességével. Az adó forgómozgása a vevőmotorok felé szinkronban kerül továbbításra, amelyek sebességmérőkkel, vagy fordulatszámmérőkkel közvetlen kapcsolatban vannak. Az adó alapjában véve egy homlok kommutátorral ellátott forgórészből, villamos ellenállásokból és 5 db dupla keféből áll. A vevő egy golyóscsapágyazott tekercsből és csuszógyűrű nélküli forgórészből áll, amely egy háromfázisú állórészben forog. A berendezés villamos szempontból úgy van felépítve, hogy bármilyen villamos, vagy mechanikus zavar esetén eloforduló szinkronizmustól való eltérés a sebesség 80%-os csökkenésen keresztül egyértelműen észrevehetővé válik. Annak érdekében, hogy a különböző fordulatoknál és különösen a jármű, álló helyzetében az áramviszonyok lehetőleg egyenletesek legyenek, a tápláló vezetékbe egy áramszabályzó /vashidrogén ellenállás/ van beépítve. Ez a lámpakivitelű ellenállás az ellenállását a terhelésétől függően változtatja és így a táplálóáramot egy meghatározott max. megengedett értékre korlátozza. A vashidrogén lámpa hiánya a vevőmotor állandó mágnesének demagnetizálódását okozhatja kedvezőtlen körülmények esetén.

Sorozat	Adóáttétel z1/z2	Seb. Méro méréshatár km/h mm	Névleges kerékátméro mm	Középkopott kerékátméro mm
M43	39/22	75	920	880
M40	39/31	120	1040	1000
M43-47	58/36	90	1000	960
M44	33/22	100	1040	1000

Az adókészülék és a meghajtórész összekapcsolásának úgy kell történni, hogy a vevokészülék /mutató/ végkitéréséhez /Vmax/ az adó tengelyének fordulatszáma 800 vagy 1000 f/min legyen. E célból /hogy ez a fordulat elérhető legyen/ a hajtótengely és az adó között a jármű futószerkezetétől függően egy fordulatszámnövelő, vagy csökkentő áttételű kúpfogaskerékpár kerül beépítésre. A 4.sz. táblázat szemlélteti vontatójármű sorozatonként az alkalmazható fogaskerék áttételeket.
1.1.2 A sebességmérő szalag mozgatása
A jármű álló helyzetében a szalag mozgatás az óraszerkezet által meghajtott fogaskerékmű segítségével történik. A papír mozgási sebessége óránként 5 mm. Menetközben a papír mozgatás a sebességmérő meghajtótengelyéről történik, mozgási sebessége km-enként 5 mm. A továbbító hengert tehát két egymástól független szerkezet hajtja meg, amelyek közül az egyik az időtől, a másik a megtett úttól függően dolgozik. A továbbító hengerre mindig az a meghajtó szerkezet hat, amely a továbbító hengert nagyobb fordulatszámmal forgatja. Az áttételi viszonyokat úgy választották meg, hogy a fordulatszám egyenlőtlensége a jármű 1 km/h sebességénél áll elő. Ilyenkor a két szerkezet egymással párhuzamosan dolgozik. Ha a jármű sebessége 1 km/h-nál kisebb, vagy nulla, úgy csak az időmechanizmus dolgozik, ha pedig a sebesség 1 km/h-nál nagyobb, úgy csak az út mechanizmus hat a továbbító hengerre.
1.1.3. A készülék kezelése
Az óraművet minden nap, a sebességmérő bal felső sarkában elhelyezett kulccsal, lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban fel kell húzni. Meg kell vizsgálni, hogy az óra jól jár-e. Amennyiben az órát utána kell állitani, úgy ezt a felhúzás után kell elvégezni. Ha ezt az előírást nem tartják be és az órát lejárt állapotban igazítják, úgy előfordúlhat, hogy a mutatók megállnak. Ilyen esetben az óramuvet először fel kell húzni. Amennyiben a mutatókat több mint 8, vagy 10 órával kellene előretolni, úgy az órát beállítás után újra fel kell húzni. Az óra igazítása, illetve a mutatók helyes beállítása a készülék jobb felső sarkában elhelyezett kulccsal történik.
Mind a felhúzó, mind a beállító kulcsot az óra felhúzása, illetve igazitása céljából előbb ki kell húzni és csak azután lehet az említett műveleteket elvégezni. Az óra felhúzása, vagy a mutatók beállítása után a kulcsokat eredeti helyzetükbe vissza kell nyomni. A helyes muködés érdekében figyelni kell arra, hogy az óramunél lévő kis ablakban az 1-12 órát a fehér, a 12-24 órát a kék tárcsa jelezze.
1.1.4. Sebességméro szalag behelyezése, kivétele
Szalagcsere, vagy szalagdarab kivétele céljából a készüléket a tokból vízszintes helyzetbe ki kell billenteni, a készülék felső részén lévő csavar kicsavarása után /14. ábra/.
A készülék fedelének kibillentése után a 14. ábrán feltüntetett 18 jelű rögzítőt hátrafelé toljuk, miáltal a 16 jelű tekercs 17 jelű tartójával szabaddá válik és így kivehető.
A tekercs állvány végében lévő kis csap kihúzása után a tekercs behelyezhető. A tekercsállvány végében lévő kis csapszeget ezután teljesen be kell nyomni. A papírtekercs szabad végét ezután a 17 jelű tartó és a 16 jelű henger köré kell vezetni, majd a tartót alapállásba vissza kell nyomni. A továbbiakban a regisztráló szalagot óvatosan a 19 jelű henger körül kell átvezetni és a két 20 jelű vezetőlap közé kell tolni mindaddig, amíg a továbbítóhenger megfogja. A következőkben a szalagot a továbbítóhengernek a végcsapjára helyezett kis kerék segítségével való forgatása útján előre kell továbbítani. A papírszalagnak a felgombolyító hengerrel való kapcsolása céljából a szalagot a 24 jelű csapon és a 25 jelű tengelyen kell áttolni, a végét pedig a 24 jelű csap közé kell tekerni. Most a felgombolyítót ismét a már említett kis kerék segítségével két-háromszor el kell fordítani. Ezután a kibillentett készüléklapot visszahelyezzük eredeti helyzetébe, majd a kis rögzítocsavart visszacsavarjuk.
Ha időszakos üzemi ellenőrzés céljából a szalagnak csupán egy darabját kell kivenni, a felgombolyító hengert a tekercsállvány végcsapjára helyezett kerék segítségével addig kell forgatni, amíg a kívánt szalaghossz a felgombolyító hengerre felcsavarodott. A felcsavarodott szalagdarabot most le kell vágni és a felgombolyító hengerrel együtt a készülékből ki kell emelni. Ezután a felgombolyító henger tárcsáját le kell hozni, miáltal a diagramszalag visszafelé forgatása útján meglazítható és így a felgombolyító hengerről lehozható. A felgombolyító henger újabb behelyezése alkalmával a készülékben maradt diagramszalag vége ugyanolyan módon erősítendő fel a felgombolyító hengerre, mint ahogyan azt az előzoekben leirták, majd a készüléket ismét le kell zárni.
1.2. A sebességméro szalagok A regisztráló szalag hossza 20 m, szélessége 102 mm, valóságos nagyságban a 15. ábra mutatja a szalag egy részletét.
A regisztráló szalag felső és alsó szélén a továbbitóhenger pontokat szúr, melyek között a távolság 2,5 mm. Két pont távolsága tehát menetközben l/2 km-nek, a jármű álló helyzetében l/2 órának felel meg.
A beszúrt pontok felső sora alatt lévő sáv az órák regisztrálására szolgál, amelyeket a készülék 1-24-ig számokkal jelöl a szalagon.
Az első vonalkázott sáv a percek regisztrálására szolgál. A sáv szélessége 20 mm, két szomszédos vonal közötti távolság 1 percnek felel meg. Az írótű a sáv szélességében váltakozva fel és lefelé mozog. Egy teljes felfelé, vagy lefelé haladás tartama 10 percnek felel meg. A jármű haladása közben a percvonal a jármű sebességétől függően változó módon van széthúzva.
Álló helyzetben, miután a szalag továbbításának sebessége csak 5 mm óránként, ez a görbe össze van húzva. Az idő pontos leolvasása céljából minden óraszám alatt a készülék egy pontot nyom a szalagra, amely a percvonal megfelelő csúcsával egybevág.
Az idő diagram alatt található vonalkázott sáv a sebességgörbe regisztrálására szolgál. Az 50 mm széles sáv a mérési tartománynak megfelelően vonalkázott.
A sebesség regisztrálására szolgáló sáv alatt lévő további sávtartomány kiegészítő adatok regisztrálására szolgál /pl: éberségi és vo­natbefolyásoló berendezés muködése, jelzésismétlő jelzési képel/.
1.3. Sebességmérok karbantartása, javítása
Vontatójármű csak jól muködő sebességmérővel felszerelve tartható üzemben. Jól muködőnek kell tekinteni azt a sebességmérő készüléket, mely a tényleges sebességet mutatja és regisztrál, valamint a mutatott /regisztrált/ és a tényleges sebesség közötti eltérés, mely a kerékátmérő változásból és a muszerhibából eredhet /pontossági osztály által megengedett határig/, nem nagyobb, mint + 5 %.
Az ellenőrzést vonalon, stopperórával végzik három havonként, az ellenőrzés eredményét kimutatásba jegyzik be.
Amennyiben az ellenőrzés a megengedettnél nagyobb hibát állapít meg, a sebességmérő javítására vonatkozóan intézkedés szükséges.
A sebességmérők /regisztráló és mutató/ javítása a kijelölt MÁV járműjavitó üzemekben központilag történik.
A Teloc sebességmérővel felszerelt mozdonyoknál a vizsgálat, külső tisztítás, papír továbbítás ellenőrzése, hathavonként a tengelyvégadó tisztítása, szénkefék ellenőrzése, kenése végezhető a mozdonyt üzemeltető szolgálati helyen.
A sebességmérőket állapotuktól függetlenül diesel-vontatójármuvek esetében 4, 5, 6-os tervszerű javítás alkalmával ellenőrzésre, javításra az illetékes járműjavító üzembe küldik.
A járműjavító üzem a javításra átadott sebességmérőt szakszerűen és rövid határidővel megjavítja, próbapadon hitelesíti és a javítást, valamint hitelesítést a nyilvántartó lapon feltunteti. A javított készülékek azon részeit, melyeken az üzemeltető javítást nem végezhet, típusonként megfelelő ólomzárral látják el.