A fenti képen egy Ward-Leonard gépcsoporttal szerelt mozdony (V41 vagy V42) látható. A két gép együtt lesz említve, mivel köztük csak teljesítménybeli eltérés van, a szerkezeti részek azonosak.
Mi is az a Ward-Leonard gépcsoport? A gépcsoport (a képen főgépcsoport) nem más mint egy szinkronmotor és egy szinkrondinamó egy tokba építve. Üzem közben a szinkronmotor (állandó fordulatú villanymotor mely az 50Hz-nek megfelelő fordulatszámmal forog. A fordulatszám függ még a motorban elhelyezett pólusok számától is.) A V41 főgépcsoportjának fordulatszáma 1500 1/min a V42-é 1000 1/min. Tehát a villanymotor hajtja a dinamót ami egyenáramot szolgáltat a számára. A mozdonyban mindez úgy működik, hogy a felsővezetékről levett feszültség rákerül a mozdony főtranszformátorára ami azt letranszformálja egy alacsonyabb szintre, majd az így kapott feszültség hajtja a főgépcsoportot. A villanymotor meghajtja a dinamót, azonban azt még gerjeszteni kell, ahhoz hogy feszültség jöjjön le róla, és a gerjesztés változtatásával tulajdonképp változik a gépcsoportól lejövő teljesítmény és feszültség is, ezzel lehet a mozdony sebességét növelni illetve csökkenteni. Röviden: ha változtatjuk a főgépcsoport gerjesztőáramát, akkor a sebesség az árammal egyenes arányban nő illetve csökken. A dinamóról lejövő feszültség megtáplálja a gép vontatómotorjait. A többi mozdonnyal ellentétben a segédüzemeket NEM a főgépcsoport táplálja meg, hanem a képen Arno-motorként feltüntetett gépegység végzi. A teljes nevén Ferraris-Arno áramátalakító gépcsoportot is a főtranszformátor látja el villannyal. A gépcsoport egy szinkronmotor és egy háromfázisú szinkrongenerátor egybeépítve. Feladata, hogy az egyfázisú váltakozóáramból háromfázisú váltakozóáramot csináljon a kompresszornak (légsűrítő), a világításnak, és egyéb segédüzemi berendezéseknek, mivel ezek háromfázisról üzemelnek.