A tűzszekrényt az állókazánköppeny veszi körül. Ennek is van ajtófala, két oldalfala, rákfala, tetőlemeze a két oldal között. A rákfal és a tetőlemez csatlakozik a hosszkazánhoz. A tűzszekrény és az állókazán lemezeit peremesen illesztik egymáshoz, és szegecselik vagy heggesztik. Anyaguk általában acél.
Az állókazán és a tűzszekrény függőleges lemezeit támcsavarokkal merevítik, hogy kibírják a nyomást. Alul a lemezeket az állókazán koszorúhoz szegecselik. A támcsavarok anyaga is általában acél. A támcsavarok két végébe lyukat fúrnak, hogy esetleges eltörésük esetén a kifolyó víz jelezze a hibát. A támcsavarok általában a tövükben törnek el, mert húzásra és hajlításra vannak igénybevéve. A húzó erőt a gőz nyomása, a hajlítási erőt az állókazán és a tűzszekrény lemezeinek eltérő hőtágulása okozza. A legfelső és a legszélső sorokban vannak legjobban igénybevéve, ezért ott rendszerint diletációs támcsavarokat alkalmaznak. Ennek egyik vége egy gömbcsukló, mely a hajlítás hatására képes beállni. Az újabb mozdonyokon támrudat alkalmaznak, melyet egyszerűen beheggesztenek a helyére. A tűzcsőfal felső részét a füstcsövek rögzítik a füstcsőfalhoz, a csőfal alső részét pedig támrudak vagy támcsavarok a rákfalhoz.
A tüzelőajtó nyílását úgy alakítják ki, hogy összeszegecselik vagy összeheggesztik az egymáshoz hajtott ajtófal lemezeket, vagy egy koszorúhoz rögzítik azokat.
A MÁVnál háromféle tüzelőajtót alkalmaznak.
Az egyszárnyú, kifelé nyíló ajtót, mely olcsó, de sok meleg távozik rajta a tűzszekrényből tüzelés közben
A kétszárnyú tüzelőajtót, mely drágább és bonyolultabb szerkezet, de nem tereli a hideg levegőt a tűztérbe. Kis helyszükséglete miatt elterjedt.
A befelé nyíló ajtót, mely minden szempontot kielégít, de kevésbé gyakorlott fűtőt akadályozza. (pl 303)
A tüzelőanyagot a rostélyon égetik. A rostélyt rudakból építik össze, melyek a tűztérben hosszában helyezkednek el. A rudak közötti hézagok alkotják a szabad rostélyfelületet. Három fajtája van:
A nyugvó / sik rostély üzemközben nem mozgatható.
A buktató rostély üzem közben lebillenthető, így a salakot a hamuládába lehet üríteni.
Külföldön használják a rázórostélyt, mely üzem közben állandóan mozog, így a hamu folyamatosan esik a hamuládába.
A lángbolt tűzálló idomtéglákból épül, előnye, hogy megnöveli a füstgázok útját, így az égést tökéletesebbé teszi, és sugárzó hőjével megkönnyítit a szén gyulladását. Csökkenti a szikraszórást, és csökkenti a tűzszekrényfalak hőingását, megóvja az alső füstcsövek peremét és a tűzcsőfal alső részét a tűz közvetlen hatásától. Hátránya, hogy fenntartása többletköltséget okoz, és kis mértékben rontja a huzatot. Előnyei döntőbbek, ezért elterjedten használják.
A hamuládát a rostély alatt helyezik el. Az alső részén lévő fenékcsappantyúkon keresztül ürítik, az elülső és hátső részén lévő szitás légcsappantyúkon keresztül jut a levegő a rostély alá.
Az újabb mozdonyokon pakurafűtést is alkalmaznak. Ez esetben a tüzelőanyag lehet finomítatlan nyersolaj is, melynek fűtőértéke 9000-9500 kal/kg. A berndezés magasabban fekvő nyersolajtartályából az tüzelőanyag a porlasztóhoz folyik. A tüzelőanyag híg folyósságáról a tartályban elhelyezett csőrendszer gondoskodik, mely a gőz energiájával fűti a tüzelőanyagot. A porlasztót a tüzelőajtó alatt helyezik el és gőzzel porlasztja a tüzelőanyagot.
A vízcsöves állókazánt Brotán-kazánnak nevezik. A felső része hengeres tartály, un. Brotán előfej, melyet szegecseléssel erősítenek a tűzszekrény csőfal peremes nyílásába. A hosszkazánba nyúló részét a jobb áramlás érdekében kivágják. Az előfejből indulnak ki a felül ívelő boltozatos Brotán-csövek, melyeket kétsorosan rögzítenek az előfejbe. A csövek alsó végét védőhüvellyel látják el, hogy megvédjék az elégéstől. A csöveket alul a Brotán-koszorú fogja össze, mely belül üreges acélöntvény, felső részén csőlyukakkal és csőtisztító lyukakkal, melyeket lemezzel zárnak le. A Brotán-koszorút a hosszkazánnal két Brotán-könyökcső köti össze a jobb vízkeringetés miatt. A Brotán-csöveket kivülről tapasztással és azbesztlemezekkel burkolják, ezeket pedig acéllemezzel rögzítik, így a tűztérbe fals levegő nem kerülhet. Előnye a tűzszekrényes kazánokkal szemben, hogy jobb vízkeringetést tesz lehetővé, és ezzel jobb hőátadást biztosít, nincs merevítendő síklemeze. Hátránya, hogy nedvesebb gőzt ad, mert kisebb a víztükör.
A fontosabb kazánszerelvények
